és akkor a grófnő becsukja a szemét

Ne má. Nem olvasok el minden szart. Például olyan hosszú regényt nem akarok elolvasni, mint Az ember tragédiája. Meg ugye ez az Örkény mondjuk írt ilyen Egyperceseket, tudod, amik rövidek, de szerintem a tartalmuk bizonytalan. 

Hááááát a Thomas Man, az legalább amcsi volt, de azér ő is elég hosszúkat írt.

Én mondjuk azokat a könyveket szeretem, amik szépek. A Danielle Steel. Ja. Ezt például tudom mondani angolul is 3 pontért. I like reading. Danielle Steel.

Meg szeretem ezeket a jó kis színes könyveket is. Tegnap voltam a Tescoban, vettem is három rózsaszínt. Az egyiken van valami csaj, akinek hosszú a lába, de lehet, hogy az a piros. Egy nő írta, hát a nevére tényleg nem emlékszem, asszem olvastam tőle azt a világoskéket is.  Abban van az, hogy az a szemét pasi megcsalja a csaját? Vagy nem. Azt máshol olvastam. Mer sokat olvasok ám.


 
 
0 (0)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

írta: ZinczyKa, 2009. jún. 24. 11:07 - címkék: és kategóriák: antihumán - 49 komment

Eddig 49 komment érkezett ()

  • 1.  mesi
    2009. 06. 24. 13:30

    Nézze, én mag Sebeők Janival várakoztam és utaztam. -> Adódnak pillanatok, amikor nem óhajtja senki semmi áron újraolvasni Az ember tragédiáját. Mert minek? Ezek nem egyperces pillanatok... Ekkor jönnek a képbe ilyen romantikus regények. De le kell tudni rakni őket.
    Sokat olvasni meg lehet. De eleget soha. :)))))) (mit-hogyan-miért - ezeket figyelembe véve)

  • 2.  mesi
    2009. 06. 24. 13:32

    Nem mag, hanem ma, a mai napon. Mag... Gam. Gamma. Ama' mag. Maga ma. Magam a...

  • 3.  Malvina
    2009. 06. 24. 14:22

    Szörnyű, hogy milyen műveletlen tuskók ezek a mai népek! Sárgát nem is olvasnak??? És nem úgy gondolom ám, hogy egy zölddel majd egyszerre kiváltják a kéket is meg a sárgát is!!! Hohó! Attól még tuskó marad a tuskó! ::))))))

  • 4.  mesi
    2009. 06. 24. 14:51

    Csak abban lehet bízni, hogy van ezeknek a színeseknek szavatossági idejük is. Milyen jó lenne, ha a papír újrahasznosítása során beindulna egy innovációs folyamat.
    Nem fog.
    A kivételek mindig erősítik a szabályt.
    Csaplártól olvastam, hogy ha a Gellért-hegynek ormánya nőne, azt hinné mindenki, hogy mammut.
    Igaza van.

  • 5.  Malvina
    2009. 06. 24. 16:09

    ::)))
    Hát igen! A fogyatékkal élő (értsd: ormánytalan) mammutot meg Gellért-hegynek! És ebben a szarfészekben még ennek is örülni kell, mert legalább abban megegyeznek, hogy nagy! Nagyon nagy! Akát mamut, akár hegy! ::(((

  • 6.  lucifer
    2009. 06. 24. 16:29

    Az olvasás pótcselekvés. Nem olvasni kell, hanem nyitott szemmel, nyitott szívvel élni. És ha van idő hozzáolvasni. De csak, ha van idő. Egyébként élni.

  • 7.  ZinczyKa
    2009. 06. 24. 17:03

    Igen. A színvilág fontos. A mammutok a Gellért-hegyen az emberek tragédiájával is szembesítik mindazokat, akik élni vágynak.
    Másrészt viszont ha van idő olvasni, ajánlhatnám Gróf Alsógellérti Mária: A mammutoktól a színes szélesvásznú élet felé című kultúrtörténeti alapvetését.
    Ha nem, akkor meg kifelé a szabadba sétálni. :::)))

  • 8.  palomablanka
    2009. 06. 25. 2:27

    De az az igazi jó könyv, aminek pink a borítója, és sötétebb színű rózsabimbók vannak rajta aranyszegéllyel. Azt már próbáltad?:-)))))

  • 9.  palomablanka
    2009. 06. 25. 2:33

    Siess, mert 1-t fizet 2-t kap akcióban most van a TESCO-ban!;.-) De lehet kilóra is venni.

  • 10.  Malvina
    2009. 06. 25. 3:16

    Lucifer, te be vagyol rúgva???? ::(((
    Már hogyne kéne olvasni, és hogy lenne az olvasás pótcselekvés! Ez legalább akkora durvaság, mint azt mondani, hogy nem enni kell,az ész nélküli zabálás az ártalamas, hanem egészségesen élni , mozogni! (Na, jó, minden példa sántít egy kicsit!)
    Írásbeliség és olvasás nélkül nem létezhetne emberi élet. Csak állati vegetálás. Már a szóbeliség és az írásbeliség szembeállításának elméletei is jó nagy baromságnak bizonyultak.
    Az írásbeliség (az olvasás) az emberiség kulturális emlékezete! Még akkor is, ha az olvasás mára nagyban individualizálódott is. És akkor is, ha az internet korában az írásbeliség, az olvasás újabb nagy változás alatt áll.

    Nem véletlen, hogy az olvasásnak létezik az az átvitt értelmezése, ami az élet meghatározó fundamentumaira vonatkoztatható! Olvasni a gondolatokban, olvasni a másik szívében, kiolvasni valamit a történések, a dolgok alakulásából, stb.

    Én pont azt látom problémának, hogy az emberek egyre kevesebbet olvasnak (így is úgy is, egyébként a kettő szorosan összefügg), egyre felszínesebbek lesznek, csak hozzáböfögni képesek a felmerülő témákhoz,és ez nem más mint alapvető érdektelenség és ostobaság, egyfajta visszazuhanás a reflektálatlan létbe. De meggyőződésem, hogy ezt az élet maga fogja korrigálni, mégpedig úgy, hogy azok, akik ebbe a visszazuhanásba kezdtek, azok fognak a leghamarabb eltűnni a Föld színéről! Ma már nem titiok, sőt igen széles konszenzus van abban, hogy az agy fejlettsége, az intellektus fejlettsége, a tudás a hosszú (és/mert értelmes) élet egyik elengedhetetlen feltétele. Tehát én egy cseppet sem vagyok elkeseredve, aki így dönt, tegye, ezzel csak meggyorsítja a tisztulási folyamatot. ::))))

  • 11.  Kaktuszka
    2009. 06. 25. 3:34

    Luciferrel értek egyet.
    Aki él, annak kevés ideje marad olvasásra és pl. hosszas blogkommentelésre.
    Az arrogáns kioktatást arról, hogy mit és mennyit kell olvasni a "hülye népeknek", pedig rémesen haszontalan, viszont kártékony időtöltésnek tartom, de legalább a rózsaszín könyveknél is uncsibb.

  • 12.  ZinczyKa
    2009. 06. 25. 3:57

    Kedves Kaktuszka, én nem szántam arrogánsnak a bejegyzést. Távol álljon tőlem. Hogy ki mit is olvas, az ő dolga, ámbár - és ezt nem valamiféle elefántcsont-toronyból mondom - kétségtelenül jobban szeretném, ha a diákjaim irodalmilag értékes műveket IS olvasnának.
    Lucifer pedig nincs berúgva, én azt hiszem, abban igaza van, hogy az élet elsősorban megélni való, ámbár a melléolvasást én az élet élhetősége és életszerűsége (értsük az utóbbi alatt a nyitott szív és lélek kívánalmát) miatt igen fontosnak tartom. Hozzátenném, az irodalomról beszélek, amin természetesen NEM mondjuk Madáchot értem kizárólagosan. Irodalomként olvasom én mondjuk Lucifer blogját is :::)))

  • 13.  Malvina
    2009. 06. 25. 4:06

    Remek! Köszönöm a ragyogó példát! Amikor valaki (lásd fentebb), nem képes egy írott és/vagy hallott szöveg lényegét megérteni, arra koncentrálni, akkor áll elő az a helyzet, hogy csak és kizárólag a saját agyában, lelkében élő - az írott és/vagy hallott szövegtől független - zsigeri kivetítéseit ("kioktatás, hülye nép" stb.) látja-olvassa-hallja bele az elé kerülő szövegekbe. Ez a jelenség közismert a "savanyú a szőlő" és az egyéb igénytelen és ostoba önmagyarázatok esetében. Tessen kicsinyt többet olvasni, többet látni - nem csupán nézni - és akkor a gondolkodás is, no meg az érdemi reflektálás is könnyebbé válik majd.
    :D

  • 14.  Malvina
    2009. 06. 25. 4:11

    "az élet elsősorban megélni való"
    Hát halottan valóban nehéz lenne okosodni, olvasni ,stb. Az olvasás pedig mi a jó franc része lenne, ha nem az életé. Aztán persze van, aki él vele, és van , aki nem! És ezen utóbbiak csak és kizárólag maguk alatt vágják a fát. Természetesen alapvetően joguk van hozzá, de hogy kártékonyak, azt nem lehet vitatni, ugyanis a felelősség önmagukon kívül pl. a gyerekeikkel szemben is fennáll!

  • 15.  Malvina
    2009. 06. 25. 4:13

    p.s.

    A "Remek!" kezdetű megjegyzésemet a 11-esre szántam, csak közben Zinczy megelőzött! ::)))))

  • 16.  gofri
    2009. 06. 25. 8:18

    Az olvasás, mint cselekvés szerintem is az élet/élés nevű cselekvésnek a része. A nyitottsághoz, a világlátáshoz, magyarán a látókörünk tágításához tartozhat hozzá.
    És ennek semmi köze ahhoz, hogy momentán ki hány darab könyvet olvasott ki.
    Sajnos-sajnos szoros összefüggést látok én is aközött, hogy ki "tudja megélni" az életét, és ki "tud" (netán szokott) olvasni.
    Ezzel együtt azt is mondom, hogy a rengeteg olvasás nem feltételezi azt, hogy valaki "meg tudja élni" az életét. De a kettő együtt szép és kölcsönös harmóniában tud lenni egymással.
    Hogynemondjam, máshogy olvas az, aki közben él is, de máshogy is él, aki közben olvas.
    (És itt most tökre nem irodalomról beszélek.)
    A blogok meg szerintem általában nem az irodalom részei. Az "értékesség" fogalmát meg nem tudom hova tenni.

  • 17.  Malvina
    2009. 06. 25. 9:16

    Gofrinál a pont! ::))

    Mégpedig ezért a mondatáért.
    "máshogy olvas az, aki közben él is, de máshogy is él, aki közben olvas."

  • 18.  mesi
    2009. 06. 25. 12:00

    "Az élet, lám, utánozza a művészetet, de csakis az olyan művészetet, amely az életet vagyis a törvényt utánozza. Nincs véletlen, minden értem és általam történik, és ha majd bejárom utamat, megértem végre az életemet."
    ( www.babelmatrix.org/index.php )

    Nálam a már sokat emlegetett F. É. "alkotásai" nem tartoznak az irodalom kategóriájába. De Kovács Lajosné Marika néninél (aki ebben az esetben fiktív olvasó példány) megeshet, ez a korrekt irodalmi mű.
    És: a befogadói mechanizmusok működését befolyásolja a populáris irodalom - a populáris irodalmat pedig ezek a mechanizmusok működtetik.

  • 19.  Malvina
    2009. 06. 25. 13:42

    Egyrészt a populáris irodalmat olvasó is olvas! Másrészt átlag olvasó márpedig nem létezik, akár Marika néninek, akár Józsi bácsinak nevezzük. Harmadrészt pedig a mindenkori kánonokhoz, a mindenkori elitekhez mindig kritikusan kell, sőt kötelező viszonyulni, de tudomásul kell venni, hogy létüket eltörölni, megszüntetni valószínűleg soha nem lehet. És ez egyáltalán nem baj.

    Esterházyéhoz hasonlót pedig már igen sokak mondtak. Pl. Babits is "Így komplikálja a művészet az életet, hogy az új élet ismét komplikálja majd a művészetet."
    ::))

  • 20.  mesi
    2009. 06. 25. 15:10

    Ezt mondom! Hogy a nekem ez, a neked az.
    Olvas persze. Olvasás...
    lucifer kommentjéhez visszatérve:
    - Heller Ágnes szerint a filozófia szükségességét megállapítani úgy lehet, ha először tisztázzuk, mi a filozófia.
    Miután tisztázva van, rájöhetünk, hogy az élethez nem tartozik. Ahhoz a jó élethez tartozik, amiről Arisztotelész beszélt.

    De az irodalom esetében más a helyzet, hiszen már ott problémába ütközünk, amikor tisztázni szeretnénk, mit nevezünk irodalomnak. Itt jön, amit kommenteltem az előbb.
    Így hát Marika néni példa, lehetne írnom, hogy a barátnőm, a barátom, de nem minősítés, - átlag olvasó - mert persze, hogy nincs átlag. Illetve egyszemélyes átlagok vannak. Az egyszemélyes átlagos olvasók összességének átlaga adja ezt a tisztázhatatlan, belső határaiban elmosódott irodalomnak nevezett valamit. Ezt szűkítve, populáris irodalmon belül is elmosódnak a határok.

    E. Péter írása szintén csupán példa.

  • 21.  Malvina
    2009. 06. 25. 15:36

    Én azért írtam a Marika nénivel kapcsolatban az átlagolvasóról, mert mindig ezzel a kifejezéssel jönnek, hogy Marika néni márpedig ... De így már tiszta! Amit a határok elmosódásáról írsz, az valóban erős tendencia, de én ebben azt vallom, amit az előbb írtam a kánonról és az elitről. És akkor még itt van az a fránya laikus és professzionális olvasó kérdéskör. Bár én semmi esetre sem vagyok a szembeállításuk híve. De a létezésüket tagadni bornírtság lenne.

    A lényeg, hogy olvassanak. Szerintem ugyan egyáltalán nem mindegy, hogy mit olvasnak, de akármit is, annál mégiscsak jobb, mintha semmit sem olvasnának. :::))))

  • 22.  ZinczyKa
    2009. 06. 25. 16:14

    Visszakanyarodok. Erősen. Az irodalom éppen az, amitől az én életem élhető. Értékesen is valahogy ezt értettem. Hogy ad valamit. Ez nálam nem feltétlenül irodalomelméleti avagy esztétikai fogalom. Ha ez baj, akkor úgy kell nekem. Minek írok blogot, ugye.

    És bár a blog nem irodalmi kategória, nem érdekel ez sem. Van akié az. Nekem ez számít, és erre utaltam.

    Egyébiránt feleslegesnek látom egymás nyaki ütőerét rágicsálni emiatt. :::))) A lényeg valóban az, hogy éljenek és olvassanak a mindenkik. Mert amíg olvasunk, addig is élünk ugyebár.

  • 23.  Malvina
    2009. 06. 25. 17:54

    "egymás nyaki ütőerét rágicsálni emiatt."
    :::))))))) háháháháháhááá, de jót röhögtem! Vizuális típus vagyok. ::))

    És akkor én meg aztatatat mondom, hogy számomra olykor egyetlenegy mondat is képes irodalommá lenni, irodalommá válni! És amikor az irodalomról szoktunk beszélgetni, hogy hogyan is születik az meg, akkor gyakran eszembejut Csalog Zsol Parasztregénye, aminél a cél az volt, hogy tökéletes, szinte magnófelvételszerű pontossággal jelenjen meg, pontosabban hangozzék el a szöveg, amit egy Tisza-menti falucska öreg parasztnénije mesélt el, és Csalog regénybe szedte. Namármost ezt Töröcsik mari olvassa fel hangoskönyvbe. Ez elhangzott már a rádióban is vagy 3-szor. Olyan csodálatosan olvassa, és a szöveg olyan tiszta, közvetlen és erős, hogy azt hiszem én se azelőtt, se azóta nem hallottam hozzáfoghatót. Akárhányszor hallom, mindig az az érzésem, hogy ott állok a pillanat kellős közepében, ott és akkor, ahol és amikor éppen irodalom születik.

  • 24.  ZinczyKa
    2009. 06. 26. 0:20

    ::)) Nagyon örülök, hogy ezt írtad ide, hogy olykor egyetlen mondat is képes irodalommá lenni, mert eszembe jutott róla, hogy hetek óta hányódik egy névjegykártya a táskámban.
    Most végre meg is néztem, és meg is örültem, mert jól emlékeztem, az ajánlott webhelyen is vannak ilyen mondatok.
    A Centropa egyébként nem éppen irodalmi hely, nem irodalmárok idézik fel életük fontos pillanatait, de az életmesékből itt-ott csak előbújik valami ilyesmi is.
    centropa.org/
    "És akkor hazajöttünk és lett három fiúnk."
    videos.centropa.org/

  • 25.  gofri
    2009. 06. 26. 0:30

    direkt próbáltam nem a kategorizálás hibáit elkövetni. ugyanakkor egyetértek azzal, hogy vannak kánonok, amikkel szemben nagyjából nem mehetünk, de fontos, hogy időről időre megkérdőjelezzük a kánonokat.
    a kulcs részben valószínűleg valahol a nyelvben van (áh, micsoda meglepetés!) - mert adott helyzetben mégiscsak különbséget kell tennem fejős éva és doris lessing között...
    nem azt mondtam, hogy a blog nem lehet irodalmi kategória. lehet.

    nyaki ütőerét meg annak lehet rágcsálni, akinek a nyaka a közelben van.
    mi meg nem ezt csináljuk.
    mellesleg a viták mindig előbbre visznek, mégha az ember a plafonon is van tőlük olykor. nem kell folyton kerülni őket...

  • 26.  ZinczyKa
    2009. 06. 26. 0:37

    Azt írtad, hogy a blog általában nem irodalmi kategória. Én pedig nem általában, hanem konkrétan beszéltem. Ezt szerettem volna világossá tenni.

    A nyaki ütőerét meg lehet rágicsálni annak is, aki messzebb van. Távrágicsálás formájában.

    A viták akár vihetnek is előre, akár meg nem is. Attól függ, mi a cél. Azt kell kerülni, ami nem visz előre, esetleg öncélú.

  • 27.  lucifer
    2009. 06. 26. 0:48

    Ne olvassatok! Menjetek ki az utcára, beszélgessetek, barátkozzatok, pletykáljatok, hagyjátok, hogy hasson rátok az élet és hassatok az életre, örüljetek, hogy éltek. És ha úgy érzitek, hogy az élethez konzervsegítség kell, hát olvassatok. A választás; egy szerény szerelmeskedés, vagy egy fergeteges beszámoló róla. Ha nekem, valaki korábban szólt volna … :)

  • 28.  ZinczyKa
    2009. 06. 26. 0:56

    ::::)))) Én most megyek Villányba beszélgetni, barátkozni, pletykálni, és hagyom, hogy hasson rám az élet, na meg Szende Zoltán(?) bora.
    Ez azért is jó nekem, mert neked ma még a nyakad fogja bánni ezt a konzervsegítség kifejezést, nekem pedig nem kell végignéznem Apámat, hogy szedik darabokra :::)))

    A választás nem abban áll, amit a végén írsz, legalábbis szerintem. De ha arra utaltál, hogy boldog vagy és nem számolsz be róla, az is jó hír :)

  • 29.  mesi
    2009. 06. 26. 1:26

    Zinczy!
    "Az irodalom éppen az, amitől az én életem élhető" <-> "Egyébiránt feleslegesnek látom egymás nyaki ütőerét rágicsálni emiatt."

    Miről beszél, ne haragudjon?!

    Amennyiben nem vetődnek fel a kérdések, a gondolatok nem vetülnek ki (jelen esetben ide, ebben a témában), akkor nem beszélhetünk arról, hogy bárki életében szükséges az irodalom. Hiszen hogyan reflektálhatna önmagára vagy akár az egész világra?
    Öncélú,(és még önámító is) ekkor lenne, ha E/1-es személyben, egyes egyedül, kizárva a külvilágot (???) próbálná ezt csinálni. Lehet. De akkor már arról nem beszélhetünk, hogy ez az adott személy életében szükséges és csakis ettől élhető az élete. Egész egyszerűen kivitelezhetetlen.

  • 30.  ZinczyKa
    2009. 06. 26. 1:34

    Az első mondat túlzó. Nem csak és kizárólag az irodalom teszi élhetővé az életemet. A túlzással az olvasás szükségességére próbáltam rávilágítani.

    A második kiragadott mondat az öncélú avagy éppen egymás lelkébe gázoló vitára vonatkozott. Szeretett volna legalábbis. Mintegy visszautalva arra, hogy Apám megjegyzése miatt némi személyeskedő megjegyzések is becsúsztak.

    És leginkább arról beszélek, hogy szeretek olvasni. És nem szeretek irodalomról vitatkozni. De erről én tehetek, minek írok ilyesmiket. Ezt is említettem. Amolyan szórvány kommentemlékekben.

  • 31.  mesi
    2009. 06. 26. 1:40

    A "lehet"= próbálkozni lehet. :)))
    És azt sem hiszem, hogy az eddig leírtak vérfagyasztó-vérontó látványt keltenének.
    És hogy attól függ, mi a cél? És mi visz előre?
    Soha nem tudhatjuk, mi visz előre. Fogalmam sincs, mi lesz az, amivel ütköztetve lesz az általam leírt. Nyilván akkor igen, ha az enyém a reakció.
    Az információk meg nem csupán azoknak információk, akik "beszélnek", hanem azoknak is, akik "hallgatnak".

  • 32.  mesi
    2009. 06. 26. 2:04

    Hm...
    Annak a személynek, aki azt mondja, az életemhez hozzátartozik az irodalom, szükséges, nem jelent kizárólagosságot.
    Ha én azt mondom, igenis szükséges, magamból indultam ki, magamra vonatkoztattam és nem zártam ki mást az életemből, amit szintén szükségesnek tartok. Vannak ideáim, de jó lenne, ha mindenki így gondolná, de nem erőszakolhatok senkit erre, mert meglehet, az irodalom nélkül is jónak nevezhető az az élet, amit x vagy y él.
    lucifer, pl.a vita (bármilyen-bármiről-bárhol) is azt bizonyítja, hat rám az élet és én reagálok rá.

  • 33.  Malvina
    2009. 06. 26. 4:21

    Én meg komolyan nem értem, hogy miért gondolja bárki is, hogy aki olvas, az nem jár ki az utcára, nem beszélget, nem pletykálkodik (bár én azt igencsak útálom!). Ezek az illetől ha csak most és itt olvasták volna Mesi Esterházy-idézetét, vagy egyéb más gondokkodókét, akik pontosan leírják, hogy a műveészet és az élet nem választható szét egymástól, akkor talán kezdenék kapizsgálni, mekkora botorságot beszélnek, amikor olvasás kontra élés kettősségben gondolkodnak. És nem gondolom, hogy itt sokaka számára újat mondok, de az olvasás, az irodalom, a művészet még azok életében is ott van, még azok is élnek vele - ha belátják, ha nem -, akik tevőlegesen, maguk nem-igazán olvasnak, nem igazán érdeklődnek a művészetek iránt.

    Aki pedig esetleg bennragadt az elefántcsontoronyba, avagy csak a saját cserépkályhája tövébe, az is azért történhetett meg, mert keveset olvasott, és azt is rosszul. :::)))))

  • 34.  Malvina
    2009. 06. 26. 4:31

    "konzervsegítség"

    Árulkodó és értelmetlen kifejezés. Egyrészt, ha segítség, teljesen mindegy, hogy milyen. Másrészt az olvasást pontosan azoknak lehet a leginkább ajánlani, akik konzervekben gondolkodnak, hiszen pont ezért gondolják, hogy az összetartozó dolgokat szét lehet választani. Bizony ezt nevezik szélsőséges ,fekete-fehér megközelítésnek , rosszabb esetben gondolkodásmódnak.

  • 35.  lucifer
    2009. 06. 26. 4:46

    Miről árulkodhat megjegyzésem? Nyilván, hogy tökkel ütött vagyok, de ez már régóta köztudott. Olvastam, ahelyett, hogy … de hagyjuk, ami elmúlt az elmúlt. Mi a gond a pletykálással? A szóbeli blogozás. Valaki bedob egy témát aztán, uzsgyi mindenki mondja a magáét. Jól kibeszéljük.

  • 36.  Malvina
    2009. 06. 26. 5:36

    Semmi baj a pletykálással, hiszen tudom, hogy az a környezetünk egyik tipikus "gyenge kapcsolata" , és mint az ismeretes a gyenge kapcsolatok stabilizálják a hálózatokat. Csakhogy én azt a fajta pletykálkodási módot nem kedvelem, ami nálunk honos! Mert bizony a környezet kulturális és egyéb állapotának megfelelően a pletykálkodási módok is jellemzőek és eltérőek. ::)))

  • 37.  Malvina
    2009. 06. 26. 8:16

    Az előbb kicsit siettem, csak mostesett le, hogy miket is írkálsz! Dehogy vagy te tökkel ütött! nehogymá' azt hidd, hogy át tudsz verni minket! Teljesen tisztán látszik, hogy provokálsz, és ügyesen rugdosod oldalba a beszélgetés irányát (na ez szép kis képzavar! ::)) ).

    Ezért is írtam Lucifer helyett bárkit, valakit, meg illetőt... ::))))

  • 38.  gofri
    2009. 06. 26. 11:28

    A kettő (mármint az olvasok a dologról és megélem) szerintem is működhet együtt. A kettő nem zárja ki egymást.
    És a kizárólagosság, mint annyi más területen, itt is káros.
    Szerény szerelmeskedés és/vagy fergeteges beszámoló róla?? :D
    Hát, attól függ, kivel beszéled ki a dolgot utána....

  • 39.  mesi
    2009. 06. 26. 13:34

    Tényleg lucifer, ha neked valaki korábban szólt volna, mint ahogyan írtad, akkor mi van? Korábban kezded fitoktatni a hagyományos alsógatyádat? :))))

  • 40.  lucifer
    2009. 06. 26. 13:42

    Legyünk őszinték. Fitogtatásról korábban se lehetett volna szó és hát ennek megfelelően ma se, mert nem minden orr. De a lényegét tekintve erről van szó. :)

  • 41.  mesi
    2009. 06. 26. 13:49

    lucifer, ha a Gellért-hegynek...
    Értem én! :)))
    gofri, ezért kell előtte kibeszélni. :)
    Egyértelmű.

  • 42.  Malvina
    2009. 06. 26. 15:32

    ::))) Az egy dolog," ha a Gellért-hegynek...",akkor az mammut, de ha Lucifer gatyájának? Akkor?????? ::)))

  • 43.  Malvina
    2009. 06. 26. 15:34

    Megvan! "Akkor a grófnő becsukja a szemét" ! ::)))

  • 44.  ZinczyKa
    2009. 06. 26. 15:41

    ::::::::)))))))))))) Látom, jól elvoltatok.
    Módosítok. Zoltán helyett Gábor. A pince hideg volt, a bor kiváló, a kemencés sült nem kalóriaszegény. Sok volt a beszámoló, meg az amcsi hazafelé a vonaton. A bor pont jó, a társaság pont is volt, meg jó is volt.
    Az olvasástól továbbra sem ment el a kedvem. Tervezem a Mesitől kapott könyvet magamévá tenni.

    Drága Apa, a szexuális forradalmadra most ennyi Cabernet Sauvignon után nem merek írni semmit.

  • 45.  mesi
    2009. 06. 27. 0:31

    Zinczy, akkor várhatunk egy fergeteges beszámolót róla? :)))
    Malvina, akkor most együtt várunk Godot-ra? :)))))))

  • 46.  ZinczyKa
    2009. 06. 27. 1:11

    Természetesen. Fényképpel dokumentált fergeteg utáni szerelmeskedéssel és egyéb látványelemekkel ::))

  • 47.  Malvina
    2009. 06. 27. 3:19

    Na, akkor - kivételesen ::)) - ünneprontó leszek! Úgy nem kunszt beszámolót írni egy szerelmeskedésről, ha előtte végigizzadtunk belőle egy párat! A kunszt az, ha "csak" beszámolunk róla! ::))))))

  • 48.  Malvina
    2009. 06. 27. 3:20

    Mesi,

    igen, de közben bőszen próbálgatjuk a cipőket! ::))))

  • 49.  ZinczyKa
    2009. 06. 27. 3:55

    ::)) És ha nem saját élmények alapján íródik a beszámoló? Amúgy semmi sem kunszt ::))

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.