Le Grande Sport
Amit a keleti emberekben mindig is nagyra becsültem, az a fegyelem. Az itteni mindennapjaimban ez inkább a tanulás iránti elkötelezettségben tapasztalom. Persze ott sem mindenkinél, általánosítani nem lehet.
A szellemből kiinduló testi fegyelem a keleti, de különösen a kínai kultúra nagy diadala. A nyugat másolná, szeretne elérkezni a szellemi elkötelezettség nélküli kontrollhoz a test felett, de nem tud. Az a gyanúm, nincs is olyan út, amit a nyugati ember felfedezni vágyik.
Mindig is elbűvöltek a keleti küzdősportok, illetve nem is tudom, nyilván ez is egy ilyen európai betegség, hogy sportnak kell hívni a karatét, a kung fut, meg a többit. Kiváncsi lennék, Kínában sportnak tekintik-e mindezt vagy tényleg művészetnek. Majd megkérdezem.
Arról jutott ez eszembe, hogy egyrészt megnéztük Borival a Jaden Smith (kis Will) és Jackie Chan főszereplésével készült Karate Kölyök remake-et a moziban, és láttunk egy Le Grande Cirque előadást is. A film nagyon látványosra sikerült, kicsit vághatnának még ugyan belőle, de gondolom, már késő, pedig két és fél óra még ebből a kedves kölyökből is sok. A Tropicana kaszinóban látott cirkusz viszont mindenféle eddigi előítéletem zárójelbe tette. Nagyon profi előadást volt, kizárólag akrobatákkal, betanított állatok nem voltak szerencsére. Mindkét, alapvetően szórakoztatónak szánt előadásnak volt azonban egy fontos tanulsága. A test szinte korlátok nélkül képes megvalósítani azt, amit elgondolunk.
Ez természetesen nem szó szerint értendő, a természet törvényeit a test nem tudja felülírni, de a szellem segítségével a test kontrollálható. Így lesz a test és a szellem jól működő egység. Ez a tudatos, irányítható élet útja. A meditáción, az önmérsékleten, az arany közép vonalán fut ez az út, és az a gyanúm, minden kultúra ismeri. Csak a gyakorlati megvalósítás megy marha nehezen, mert a szellemi irányítás nélküli test maximum sportol. A lényeg meg az öltözőszekrényben marad.
Eddig 7 komment érkezett
(
)
-
1. teevee
2010. 06. 18. 17:21 -
2. ZinczyKa
2010. 06. 18. 21:37Igazad van, bár végeredményben nincs is annak jelentősége, menő-e vagy sem. Annak inkább, hogy a törékvés ellenére a siker kétséges. (ld. előző bejegyzések káromkodásait.)
Közben megkérdeztem egy kínai tanítványom, a kung fu manapság művészet, régen harcművészet volt. Sosem volt sport. -
3. teevee
2010. 06. 20. 14:00Gondolod, hogy nincs annak jelentősége, ha a céljaid eléréséhez a közvélekedéssel egyezően vagy vele szemben feszítesz erőt? (Mondjuk, a siker valószínűségét tekintve?)
-
4. Kósza
2010. 06. 21. 6:09Olvaslak, mint egy novelláskötetet.
-
5. ZinczyKa
2010. 06. 21. 9:25Teevee, a siker valószínűségét tekintve van. De nem kellene, hogy legyen. Viszont az már maga lenne a siker. ::))
Kósza, köszönöm, én is olvasnálak. Így viszont csak nézlek, mint egy képeskönyvet. ::)) -
6. teevee
2010. 06. 21. 17:28Szerintem, a mintakövetés energiatakarékos, nem véletlen, hogy amit tudunk, annak nagy részét így tanuljuk (max. nem vesszük észre).
Mindenféle csoportnak érdeke ezért, hogy a fennmaradását elősegítő közös mintákat hozzon létre és ezért érdekes, hogy az egyre nagyobb populáció együttéléséhez eléggé nyilvánvalóan szükséges fegyelem és önmérséklet a nyugati kultúrában ennyire nem menő. -
7. ZinczyKa
2010. 06. 21. 18:29Most nem Spenglerrel akarok vészharangokat kongatni, de azért a nyugati kultúra ifjúkora már oda bizony. Hogy ez az öregedő modell, amelyben a nagypapa még mindig a batikolt pólóját hordja, sokáig életképes marad-e, azt nem tudom.
Ez teljes egészében magánvélemény, de az a benyomásom, a nyugati kultúra utat keres magának. Hogy megtalálja-e, vagy rosszul látom, és csak tétován bolyong, majd kiderül. Valószínűleg már nem nekem.
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Keresés
A fegyelem és önmérséklet ma nem menő. Sőt.