Köztes napok
A köztes napokban vidáman süt a nap, a szokásos párás nyári meleget pedig irgalomból vonzó szárazra cserélték a nosztalgiafelelősök. Össze-vissza búcsúzkodunk, ma Lily unokahúgát és Borit hoztuk össze egy vizipark randira, utána meg megismerhettem a New Jersey tradícionális étteremkultúráját megtestesítő Ponzio's Dinert. Persze ugyanezzel a lendülettel el is köszönhettem tőle. A kettő között volt egy lazac, meg sült cukkini, aminek a receptjét valahogyan el kellett volna lopjam, Lily viccei, és egy félbehagyott mondat arról, hogy jó lett volna, ha maradok.
Aztán Lily kocsijában visszafelé Cure-t hallgattunk, pont az Inbetween Days-t, aminek a címe napok óta nem jutott eszembe.
Ilyenek ezek a köztes napok. Az ember gyakorolja elképzelni magát ott az itt nélkül.
Eddig 3 komment érkezett
(
)
-
1. J
2010. 06. 20. 14:01 -
2. lucifer
2010. 06. 21. 3:57Jó ez a „köztes napok” :) Találó :)
-
3. ZinczyKa
2010. 06. 21. 9:19J, nekem nem ez a vers. ::)) De majd megkeresem, melyik.
Lucifer, valóban azok. :)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Keresés
Ez a vers jutott eszembe erről:
Rapai Ágnes:
Önáltatás
Úgy látszik, a rendezetlenségben vagyok otthon, az átmenetben.
Ahogy esik úgy puffan életemben
nincs egy fix pont.
A szemüvegem, tollam, hamutartóm,
kulcsom vajon hol lehet?
Majd csináltatok, majd újat veszek.
Elhagyom barátaimat, hát akadnak mások.
A klasszikus formáról prózaversre váltok.
Pestről Budára vágyom, Budáról meg Pestre.
Autón utazom? Máris vonatra szállnék.
De út közben sem jó.
A piszkos ablakon túl rendezett vonások:
búzatáblák, parkok, temetők négyszögét
szőlőskert hadtestek támadják meg éppen.
Nyárfák, csapatostul a kürtszó – alkonyatban
rohannak haza. Hiszen van hazájuk.
Én otthon vagyok a rend nélküli térben.